Pala, kerámia, fém
A látvány és ami mögötte van

Az elmúlt évtizedekben – mint az élet annyi más területén – házunk tetőjével és homlokzatával szembeni elvárások is árnyaltabbak lettek. Ma már nem elég szépnek lenni.
A hosszú időre megbízható, csekély karbantartást igénylő, energiatakarékos megoldások
népszerűségének ugrásszerű terjedésének lehetünk szemtanúi.

De nem volt ez mindig így

A 70-es években a családi házak homlokzatának igazán semmilyen különleges követelménynek nem kellett megfelelni. Talán csak annak, hogy a rendelkezésre álló kőporos felületképzés kicsit más legyen, mint a szomszédé. A 90-es évek végén aztán megjelentek a homlokzatszigetelő rendszerek, és velük együtt a több száz elérhető homlokzati szín is. Valljuk be, hogy az átlag családi házas építtető a megjelenésre koncentrált: milyen szín, esetleg milyen burkolat legyen az épületen. Pedig egy homlokzatnak az esztétikán túl számos funkciója is van: hőszigetel, véd az időjárástól, a tűztől, zajoktól és a külső behatásoktól.

A tetőfedő anyag kiválasztásakor is hasonló volt a tendencia

Még ma is sok helyen a falu- és városkép része a hagyományos palatetők közel nem szemet gyönyörködtető látványa. Ezek
nem csak esztétikailag, de műszaki állapotukat tekintve is erősen cserére szorulnak. Ez a fedőanyag nem csak a környezetre, hanem az egészségre is káros azbesztet tartalmaz. Pedig cseréjére a természetes alapanyagok felhasználásával készült szálcement pala kiváló
alternatíva, amely modern gyártástechnológiával készül. Ha az alszerkezet jó állapotban van, nem szorul cserére és a tetőfedő anyag súlya döntő szempont, akkor érdemes az alumínium fedőanyagok között is szétnézni, hiszen nem csak környezetbarát anyagról van szó, hanem a
modern megjelenés mellett a hagyományos kiselemes cserépfedés látványát is vissza tudja adni. De bármelyiket is válasszuk, mindkét esetben egy karbantartásmentes, hosszú élettartamú, minőségi tető mellett tesszük le a voksunkat.

A homlokzatok esetében az épületek külső megjelenését tekintve a szerkezetet (téglát vagy betonfalat és hőszigetelést) eltakaró ún. felületképzés a vakolton jócskán túlmutat. Egyre közkedveltebbek az ún. szerelt szerkezetek, hétköznapi megfogalmazással élve burkolatok.
Gyakori, hogy a korábban a tetőn látott, megszokott anyag a homlokzatra kúszik, vagy fordítva. Ez az egyre népszerűbb ún. átforduló tető vagy átforduló homlokzat. Egy biztos: ezzel a homlokzatképzési móddal különleges látványvilágot, egyedi felületi struktúrát
kapunk, mindemellett hosszú távon az épület gazdaságos működését is szolgáljuk. Bátran nyúlhatunk az évszázados múltra visszatekintő kerámia vagy szálcement anyaghoz, amely színben és felületben egyaránt változatosságot kínál. Korábban talán ipari megjelenés képe
társult a fémmel burkolt homlokzathoz, tetőhöz, mára azonban családi házon a fémek is trendi megoldássá váltak.

A szálcement, a fém és a kerámia burkolatok fontos előnye, hogy általában jól ellenállnak mindenféle időjárási behatásnak, fagyásnak, olvadásnak, forróságnak, intenzív esőzésnek, szélnek, nem korhadnak vagy gombásodnak. Felületükről a por és a levegő szennyezettségéből adódó kosz vízzel és szivaccsal általában egyszerűen eltávolítható.

Szép is, jó is

Tekintsük át, hogy a szépségen túl milyen előnyeit élvezhetjük a szerelt homlokzatburkolatoknak!

A szálcement a régen használt pala, modern, környezetbarát, és rosszhírű elődjével ellentétben semmiféle káros anyagot nem tartalmazó elegáns, vékony változata akár tetőfedő anyagként, akár homlokzatburkolatként kerül beépítésre. A pala kiselemességével, rugalmasságával, színeivel és fedési módjaival az épület karakteréhez és akár a megrendelő pénztárcájához is igazodó fedési képek alakíthatunk ki – a látványostól az egyszerű vonalvezetésig. Ha a palával megvalósítható fedési módokat nézzük, az angol, francia, svájci,
német és magyar fedések árnyalják az épület hangulatát. Sőt, nagytáblás kivitelben sem kell lemondanunk a szálcement előnyeiről. Ennek, és a kerámia burkolatoknak a gyártása ugyan kifejezetten nagy múltra tekint vissza, ezek az évtizedes innovációnak köszönhetőn teljesen
mai anyagok, a kortárs építészet kedvelt eszközei, felhasználásuk pedig reneszánszát éli. Az ún. átforduló homlokzatú épületek esztétikája, ahol tetőfedés anyaga a homlokzaton folytatódik, vagy fordítva, nem megkérdőjelezhető. Ez pedig az egyre fontosabb
környezettudatossággal is párosul. Utóbbinak kézenfekvő eleme a hosszú élettartama alatti csekély karbantartási igény. Ami azonban kevésbé ismert, az az ezekkel az anyagokkal készülő ún. átszellőztetett homlokzat az épület energiafelhasználására gyakorolt hatása. A
lényeg röviden, hogy az épület tartószerkezeti feladatait ellátó falazatára (téglára, betonra) egy ún. konzolrendszer segítségével rögzítik fel a burkolatot, amely tehát szálcement, kerámia vagy fém anyagú is lehet. A kettő közé kerül a hőszigetelés – igény szerinti vastagságban -, illetve ún. légrés is kialakul. Utóbbi az épület homlokzatának kiszellőztetését is szolgálja, ami a nyári felmelegedés ellen véd. Ez a szerkezet tehát mind a téli mind a nyári hővédelemben jó szolgálatot tesz, végső soron pedig az épület gazdaságos üzemeltetéséhez is hozzájárul.


Az átszellőztetett szerkezet továbbá például hasznos lehet a vizesedésre hajlamos falak
kiszárítására, vagy például épületek hideg, északi falainak, esetleg csapóesőnek vagy más
természeti behatásoknak jobban kitett épületrészek utólagos burkolataként.

Fa vagy mégsem?

Van, aki nem kedveli, ha egy anyag csak valamilyen hatású, pl. a fát utánozza. De, aki eddig a fa mintázatú szálcement lapokkal találkozott, mindaddig nem vette észre, hogy nem valódi faburkolattal áll szemben, amíg arra fel nem hívták a figyelmét. A megtévesztő látvány
mellett ezek a lapok a fával ellentétben nem korhadnak, nem vetemednek, nem repedeznek és a festék sem pereg le róluk, ezért nem kell a karbantartással törődni, ráadásul nem éghetők.

Egy sor hasznos tulajdonságon túl az 1 cm vastagságú burkolat a fa szépségét hozza, és mivel a szálcement teljesen természetes anyag, így az a vád sem érheti, hogy mű. És ha már a felületnél tartunk, szinte minden burkolat esetén gondolkodhatunk sima, homogén felületekben, rusztikus vagy éppen 3D-s megjelenésben, nagyobb és kisebb táblás kialakításokban, vízszintes vagy függőleges táblakiosztásban, vagy akár egyedi elemek, sokszögek felhasználásában és persze az adott anyagtól függően számtalan színben.

Érdekesség, hogy mára a kerámia, azaz a tégla anyagából készülő burkolatok a földszíneken túl sokféle minimalista és közkedvelt színben elérhető. Éppen a szálcement anyagokra jellemző szürkék, barnák, feketék és pasztellszínek pedig mára kiegészültek a kerámiára
inkább jellemző melegebb színekkel is. A fémek estén is hasonló „sokszínűséget” tapasztalhatunk. Pontosan ezért és pl. a szálcement anyagok darabolhatóságának vagy független fugakiosztásának köszönhetően az építész a tervezés során szinte a korlátlan
szabadságot élvezheti.

Találja meg az Ön igényeinek megfelelő tetőfedő vagy homlokzatburkolati anyagot, legyen
szó szálcementről, alumíniumról vagy fémről, illetve kerámiáról! Nézzen szét kínálatunkban!
www.crlt-solution.hu