„Mindig az az álom volt a szép, mely gyorsan semmivé lett”
(A Károlyiak évszázadai Füzérradványban)

Egy kitérő, amit érdemes megtenni

Aki Magyarország egyik legszebb vidékén, a Tokaj–Zempléni-hegyvidéken, annak is a Hegyközi-dombság nevű kistáján barangol, és mindezt gépkocsival teszi, nem kerülheti el, hogy keresztülautózzon Magyarország legészakibb fekvésű és egyben legkisebb városán, Pálházán. A perlitbányájáról is nevezetes település önmagában is megtekintésre érdemes, jó ötlet azonban a hetvenes években épült görögkatolikus templomnál letérni a főútról, mert 3,5 km után valódi igazgyöngyre bukkanhatunk, a nemrég felújított füzérradványi Károlyi-kastélyra.

Egy nevezetes asztal

A falu már a XIII. században ismert volt, Rodowan néven megtaláljuk egy 1262-ben kelt oklevélben. Radványt sem kerülte el a viharos magyar történelem, birtokosai között olyan ismert famíliákkal találkozunk, mint a Perényiek, Báthoryak, Nádasdyak, Mosdóssyak. A kastély elődje már a XVI. század végén megépült, a törökök azonban nem kímélték ezt a települést sem. A félhold alóli felszabadulás után 1686-ban az alig lakott falut, a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot az uralkodó nagykárolyi báró Károlyi Lászlónak, Szatmár vármegye örökös főispánjának adományozta. Őt ugyan kevéssé ismerjük, fiáról azonban mindannyian tanultunk. Károlyi László fia az a gróf Károlyi Sándor, aki előbb kuruc, majd császári–királyi tábornagy volt és ő kötötte meg 1711-ben a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békét. A hatalmas asztal, amelyen a békeszerződést aláírták, ma is ott áll a füzérradványi kastélyban. A család több, mint két és fél évszázadon keresztül volt itt birtokos és kezenyomát rajta hagyta a kis településen. Nem csak a kastély és a falu volt fontos a Károlyiaknak, hanem az egész birtok: egy, az 1800-as évek első feléről származó leírás szerint a kastélyt „gyönyörű vadakkal bővelkedő erdő” övezi.

A gróf és az építész

A XIX. század közepén Ede gróf lett a birtok ura, aki az 1848-49-es szabadságharcban nemzetőr őrnagyként harcolt. Ő volt az első Károlyi, aki állandó lakhelyének választotta Radványt, ezért méltó otthont kívánt kialakítani magának és családjának. Egy ilyen feladat sok időt kíván, Radványban ez különösen sokáig tartott, megszakításokkal ugyan, de 1846-tól egészen 1877-ig folyt az átépítés. Alapos munkát végeztek, ma már csak a pince szintjén található meg egy kis darab a korábbi épület alapfalaiból. A grófnak határozott elképzelése volt arról, hogy milyen lesz az ő kastélya, de napjainkból nézve meglepő módon tisztában volt saját korlátaival, ezért építész konzulenst vett maga mellé. Megtehette, így nem adta alább, Ybl Miklóssal együtt kezdték átépíteni a kastélyt.

„Akkoriban az ilyen munka nem úgy ment, mint manapság, hogy Ybl megkapja a megbízást és megrajzolja az összes felújítási tervet, alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat és csomópontokat a konszignációkkal együtt, hanem úgy zajlott, mint egy tervezői művezetés.” – idézte fel B. Szabó Veronika, a legutóbbi, 2021-ben befejezett felújítás vezető tervezője, aki igen alaposan elmélyedt a kastély építés- és átépítés-történetében, a Build Communication Magyarország szép konferenciasorozatának 4. állomásán tartott előadásában. – „Károlyi Ede meghívta Ybl Miklóst a kastélyba, néhány napig vendégül látta, sokat borozgattak esténként, beszélgettek, még skicceket és tervrajzokat is készített a mester. Másnap aztán felette őt Ede gróf a vonatra és utána azt építette meg, amit ő gondolt. A tervezés tehát így ment annakidején, de azért Ybl kezenyoma látszik még ma is azokon az épületrészeken, amelyek megmaradtak ebben az állapotban.”

Piszkavas lobogóval

Ybl könnyed architektúrája, az árkádok és a neoreneszánsz ablaksorok máig meghatározói a kastély megjelenésének. Ő tervezte a parkban a nemrégen felújított kőhidat is. Az épület historizáló stílusát Károlyi Edével közösen alakították ki, a nyolcszögletű torony a gróf ötlete nyomán született. A család tagjai kigúnyolták Ede grófot, aránytalannak tartották a tornyot és emiatt piszkavasnak csúfolták. A gróf viszont büszke volt az alkotására, különösképpen a magas toronyra, amelyen a család Károlyi-címeres zászlaját lengette a szél. A nagy építkezéshez a XIX. században is jó építőanyagra volt szükség, de ezt is megoldották. Gőzgépekkel működő gyárat építettek a birtokon, sőt vasöntödéjük is volt. Az épületet később vadászkastélyként használták, de a kastély egyben egy uradalom központja is volt, ezért gazdasági területek is tartoztak hozzá. Mai napig megvan egy gyönyörű almáskert, különböző fajta ősi almafákkal, amit folyamatosan újítanak fel, hogy megmaradjon a termőképességük. Ehhez akkoriban aszalóház, üvegház, télikert, uradalmi épület is tartozott.

Itália Zemplénben

A kastély belseje folyamatosan alakult át, pompás termeiben a múlt század elejétől eredeti itáliai reneszánsz látvány fogadta a vendégeket. Ez már a következő generációnak, Ede gróf fiának, Károlyi Lászlónak volt köszönhető, aki feleségével, a szintén jó ízlésű Apponyi Franciskával közösen igazi reneszánsz otthonná építette át a kastélybelsőt. A déli szárny földszintjén impozáns térsort alakítottak ki, az udvari oldalon pedig létrehozták a márványfolyosóként ismert hosszú földszintes termet. A grófi pár két évtizeden keresztül azzal a céllal utazgatott Európa számos országában, de elsősorban Toszkánában és főleg Firenzében, hogy különböző reneszánsz műtárgyakat, bútorokat, épületelemeket vásároljanak a kastély berendezéséhez. Ezeknek az utazásoknak köszönhetők a különleges kandallók, a nevezetes csavart oszlopok, a kőkeretek és egyéb faragványok.

A kastélyszálló, ami megelőzte a korát

A kastélyban 1938-tól luxus kialakítású kastélyszálló működött. A kissé meglepő ötlethez három dologra volt szükség. Egyrészt egy kastélyra, másrészt a megváltozott világra és azon belül is a gazdasági válságra, harmadrészt egy újabb generációra, olyanra, amelyik fogékony az új ötletekre és az új megoldásokra. A kastély és a gazdasági világválság adott volt, az elgondolás pedig László gróf fiától, Károlyi Istvántól származott, aki világlátott ember volt. Többek között Afrikában is járt, együtt vadászott a híres vadász-íróval, gróf Széchenyi Zsigmonddal. A szokatlan ötlet természetesen nem nélkülözte felesége, Windischgrätz Mária egyetértését és segítségét sem. A szálloda kialakításához teljesen át kellett alakítani az épületet építészetileg és gépészetileg is, a kastély több termét apartmanokká szabdalták fel és az összes melléképületből vendégszállást csináltak.

Csábításra és gyógyításra is alkalmas

A luxushotel nagy sikerrel működött, a szállóvendégek a reneszánsz bútorokkal és műtárgyakkal berendezett, egzotikus állatbőrökkel és trófeákkal feldíszített termekben a borsos ár kifizetése után pár napig arisztokratának érezhették magukat. Parvenüből pedig akkor sem volt hiány. A kastély hatalmas kertjében teniszezni, síelni, szánkózni, sőt strandolni is lehetett. A magas társaság színe-java megfordult itt, Henry Fordtól kezdve Jávor Pálon és Fényes Szabolcson keresztül egy valódi indiai maharadzsáig, legalábbis a sok vendég közül őket őrizte meg az emlékezet. A jelek szerint Fényes Szabolcsra nagy hatással volt a kastély és környéke, ő volt a zeneszerzője a Kísértés című filmnek, amit 1941-ben a kastélyban forgattak Karády Katalin főszereplésével. „Mindig az az álom volt a szép, mely gyorsan semmivé lett” énekli a már számunkra ismerős csavart oszlopokkal a háttérben, a célszemély elcsábítására készülő, minden férfiszívet megbabonázó ünnepelt filmsztár. Negyven évvel később ugyancsak a Károlyi-kastélyban forgatták a Szerb Antal regénye alapján készült Pendragon legenda című filmet is. István gróf és felesége a világháború forgataga után újra megnyitották a kastélyszállót, ami azonban csak néhány évig működhetett. Az 1949-es államosítás minden vagyonától megfosztotta a családot, Argentínába emigráltak, ahol a Csendes-óceán partján Pipacs néven üzemeltettek egy másik szállodát. A füzérradványi kastélyban előbb kórházat rendeztek be, később szanatórium működött a patinás falak között. Ekkoriban azonban már nem a Károlyiak zászlaja díszítette a kastély karcsú tornyát, hanem egy vörös csillag.

Új funkciók, új építőanyagok

A hányattatott sorsú kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újult meg B. Szabó Veronika (XYZ Design Labor) vezető tervező irányításával. A kastélyban kiállítást rendeztek be, melynek központi témája az egykori luxushotel életének felidézése. Az épület helyiségeinek többségét sikerült archív fényképek alapján rekonstruálni és ezek a továbbiakban kiállítótérként, illetve rendezvényteremként szolgálják a kastély látogatóit.

A márványfolyosón például akár kártyázhatunk is a bridzsasztalokon, a Hubertus teremből pedig múzeum shop és recepció lett. A pinceszintre kerültek a kiszolgálóhelyiségek, a WC, a ruhatár és a szabadulószoba, hiszen anélkül manapság már nem lehet meg egy igazi főúri kastély sem. A második ütemben szeretnék a rendezvénytermet kibővíteni. Az is cél, hogy az északi szárnyból újra kastélyszállót lehessen kialakítani, ugyanis jobban lehet rendezvényeket szervezni akkor, ha szálláslehetőség is rendelkezésre áll. A felújítás során a legtöbb feladat a kőrestaurátoroknak jutott, de nem maradt munka nélkül a többi szakember sem. Az alapos fal-, és restaurátori kutatásoknak köszönhetően derült ki az épület eredeti színe, az úgynevezett kő szín. Erre az eredeti, hiteles monokróm színezésre cserélték az eddig ismert sárga színezést, de jelentős változás a kastély megjelenésében az is, hogy eltávolították a lodzsa üvegezését.

Egy rendezvényhelyszínként szolgáló új tetőterasz kialakításával párhuzamosan felújították az épület teljes tetőszerkezetét, ami nem volt egyszerű feladat. Már csak azért sem, mert meg kellett menteni egy ott berendezkedett, védett denevérkolóniát is. Ahogyan a XIX., úgy a XXI. században is alapelv, hogy a jó minőségű munkához jó minőségű építőanyagokra van szükség, így a tetőt kékesfekete színű Eternit szálcement palával fedték. A tartósság és a csekély karbantartási igény a gazdaságos fedési lehetőségek közé emeli ezt a modern anyagot. Az ún. angol- vagy duplafedéssel pedig a látvány nem csak a kastély hangulatához illeszkedik jól, hiszen modern épületeken is jól mutat. A tetőfedés pedig gyorsan és könnyen kivitelezhető, az eredmény pedig a viharbiztos palatető.
Építészet: B. Szabó Veronika vezető építész, belsőépítész tervező,
Építész munkatársak: Francsics László, Bernát Roland Krisztián, Horváth Tamás, Mihály Mirtill, Szalai Balázs, Bujdosó Dorottya, Poros Tamás építészek XYZ DesignLabor

Tartószerkezeti tervező: Vándor András vezető tervező, és Farkas Dániel

Épületgépészet: Varga Balázs vezető tervező Mevaplan Team Kft.

Elektromos tervező: † KOZARÓCZY KORNÉL vezető tervező, munkatárs: PÁSZTOR ZOLTÁN Kozaróczy Mérnökiroda Kft.

Gyengeáramú rendszerek: NAGY GÁBOR

Külső közmű tervező: Fodor Zoltán Forma-Style Kft.

Kerttervező: SZABÓ GÁBOR, TAKÁCS KATALIN Tér-Team Mérnök Kft.

Úttervezés: Murányi Nándor Ojamax Kft.

Tűzvédelem: † Venczel Sándor, Decsi György, Borár Bence Fireeng Kft.

Faldiagnosztika, falszigetelés: Horváth Sándor, Áts Árpád Pataki és Horváth Kft.

Faanyagvédelem: BABOS REZSŐ, DEVESCOVI JÓZSEF Pannon-Protect Kft.

Konyhatechnológia: Kaszab Piroska

Akadálymentesítés: Ruttkay-Miklián Ágota ESP’ 63-67 Építésziroda Bt.

Liftterv: Makovsky Zsolt Makovsky és Társai Kft.

Kiállítás tervező kurátor: Tóth G. Péter

Kiállítás belsőépítészet: DEIGNER ÁGNES Konkret Stúdió

Fotó: Gulyás Attila