A megrendelő választása
Idilli természeti környezetben, rendhagyó térrendezéssel és a megbízóval közös döntések sora mentén épült Biatorbágy frissen átalakuló részén az egyesek szerint tobozra hasonlító családi ház. Az elnevezését formája, valamint a homlokzaton és a tetőn megjelenő szálcement pala összképe ihlette. Az épület kapcsán beszélgettünk a tervezőkkel, ifj. Szakál Ferenccel és Cserháti Csinszkával.
A FOND Stúdió alkotó közösségét részben a MOME-n szerzett végzettségük, részben komplex építészeti szemléletük köti össze. A négy fős team fő profilját családi házak tervezése, lakásátalakítások, belsőépítészet és műemléki felújítások jelentik. Az egyetemen tapasztalt komplex tervezési képzés alakította bennük ki azt a szemléletet, hogy átfogó koncepcióval, a telepítéstől a belső kialakításig végig futó gondolatmenettel közelítenek a feladatokhoz. Ez a műszaki megoldások megválasztásában is visszatükröződik, ott érzik igazán otthon magukat, ahol szervesen illeszthetik a részleteket a nagyobb egészhez, és ahol a szakágakkal egyetértésben lehet végigkísérni a folyamatokat. Felfogásuk szerint a külső megjelenés, a belső térképzés és az anyaghasználat egységesen kezelendő.
A biatorbágyi családi ház alkotói folyamata azzal a szerencsés helyzettel indult, hogy már a telek választáskor jelen lehettek a tervezők. Az építtető, aki korábbi megbízójuk volt egy belsőépítészeti feladat kapcsán, az előkészítésben és megvalósításban is aktívan közreműködött,
a legfontosabb döntéseket közösen hozták meg. „Úgy láttuk, hogy a tulajdonos az ilyen szintű közreműködéssel jobban magának fogja érezni későbbi otthonát, ezt szem előtt tartottuk. Ezzel együtt a legfontosabb pontokon ott voltunk, végig kísértük a folyamatot. A megbízó kezdettől fogva abban gondolkodott, hogyan lehet minél egyszerűbben, könnyebb szerkezetekkel megoldani az épületet, és ennek mentén mi mit tartunk építészeti szempontból jónak.”
Biatorbágy, a környéki agglomerációhoz hasonlóan jelentős átalakuláson megy át jelenleg, sok építkezés zajlik belterületté váló egykori zártkerti területeken. A FOND tervezői fontosnak tartották, hogy az átalakuló miliőt, a környezet adottságait minél jobban figyelembe vegyék a koncepcióalkotás során. Ideális volt a telek több adottsága: meredek lejtése miatt már korábban szerkezetileg megerősített teraszokat alakítottak ki a korábbi tulajdonosok, ezeket fel lehetett használni a telepítés során. Az elvehetetlen panoráma mellett közösen örültek a meglévő növényzetnek, ahol a fák ugyan kötöttséget jelentettek, de megtartásuk a kész épület előnyére vált.
Az épület utcai homlokzata visszafogott, elsőre nem szembeszökő a szokatlan térszervezés. A meredek lejtésből adódóan az utca felőli autós és személybejárat egy hídon keresztül az emeletre érkezik, ugyanakkor a közösségi terek kertkapcsolattal, a földszinten kaptak helyet.
Az emelet szélesebb, szerelt burkolatú kubusát az autóbeálló nyitott, átlátható tere szakítja meg, a földszint vakolt falú, visszahúzott homlokzatát pedig a közös terek előtt végigfutó, fedett terasz övezi. Ez a kialakítás nyári napjárásnál természetes árnyékolást biztosít a déli homlokzaton.
A tető és az emelet azonos megjelenésű palaborítással fedett, egységes tömeget alkot az utca irányából. Ezt egészíti ki a telken talált sóskúti mészkő támfal, valamint a színben ehhez illeszkedő vakolt felületek, így alakítva ki párbeszédet régi és az új között.
„A palát azért is javasoltuk, mert biztos védelmet nyújt a felső, az időjárásnak jobban kitett résznek, jól mutat, valamint szép kontrasztot teremt a lenti, a síkból hátrahúzott vakolt résszel. Hőtechnikai szempontból is jó választás az átszellőztetett burkolat egy olyan könnyű, kis hőtehetetlenségű anyaggal, mint a pala.” Bar a telken is vannak fenyők, a ház mégis a formájáról és megjelenéséről kapta éppen a burkolást végző ácstól a tobzoska nevet.
„Fontos, hogy hőtechnikailag, épületszerkezetileg jó megoldások szülessenek, de a végeredménynek beazonosíthatóan személyes karaktere legyen. A javasolt épülettömeget és homlokzati osztást elfogadta a megrendelő, az általa választott színek összehangolását ránk bízta. A Cembrit burkolatot mi javasoltuk, a színekről és a rakási mód rajzolatáról – a francia fedés – együtt döntöttünk. Ebben már a költségek is szerepet játszottak, így esett a választás az egyszeres palafedésre, a költségtakarékosabb alszerkezet miatt is.” A tervezők munkáik során gyakran keresik a választ arra, hogy hol van az építész feladatkörének határa, meddig támogatja a tervező a megbízót, meddig vezeti őt a tanult esztétikával, és honnantól már az ő dolga, hogy alakítsa a végeredményt. A cél azonban egyértelmű: szeresse az elkészült házat.
„Egy 150 éves házról sem esik le pala”
A fiatal építészek nem első alkalommal használták a palát, az irodájukban tudnak anyagmintát és színválasztékot mutatni a megbízónak és remek szakmai segédanyaguk is van az ÉMSZ kiadványok formájában. Előnyként említik, hogy a már családi házon és társasházon is alkalmazott, kedvelt anyaghoz a terméktámogatás is jó: segítséget kapnak az anyagszükséglet kiszámolásában, a tervek ellenőrzésében.
„Ez a közép-európai építészetre elég jellemző anyag, egy monarchia-beli innováció, ami nem idegen a helyi építészetben sem. Sokan talán azért nem szeretik, mert az ’50-60-as évek stílusát idézi, de frissen, jóízűen is lehet használni és valóban jellemző rá az időtlenség” – fogalmaznak – „egy 150 éves ház esetén sem esik le az épületről, de modern formákhoz is jól passzol, és nem tűnik megterhelőnek a környezet számára sem. Ma már ez is fontos és persze az is, hogy az ára is elérhetőbb például egy fémlemez fedéshez hasonlítva.” – vélekednek a házat jegyző építészek, akik azzal zárják a beszélgetést, hogy a síkpalán túl nagyon szívesen használnának családi házon hullámpalát is, de ennek használatát több településen sajnos tiltja az építési rendelet.
Véleményük szerint vannak, akik még tartanak a pala használatától, pedig a természetes szálcement alapanyag esetén ma már régen nem arról az egészségre káros anyagról van szó, ami ma még sajnos sokezer felújításra szoruló épület képében a vidéki Magyarország látványához tartozik.
